A legendás muzsikus, Buffó Rigó Sándor 71 éves lenne

Buffó Rigó Sándor és fia Dida
Buffó Rigó Sándor és egyik fia Dida

1949. április 18-án született Tatán. Édesapja Rigó József, aki az 50-es évek első felétől  a Tatai Népi Zenekar prímása volt. Nyolcéves korában, kezdte zenei tanulmányait apja irányításával. Előszór a Dugonics utcai Zene Iskola hegedűszakára járt, majd felvételt nyert az OSZK stúdiójába. Egerland István kiváló tanár keze alatt tanult. Tanulói éve alatt apja, majd később id. Járóka Sándor zenekarában gyakorolhatott. 19 évesen az OSZK-ban előadóművészi kategóriát kapott és ezzel kezdetét vette muzsikusi pályája. Fiatalkorától a legjobb muzsikusokkal játszott, mikor már még 20 éves sem volt, de már saját zenekart alapított elsőként Balatonfüreden, még ő sem tudhatta akkor, hogy milyen csodálatos sikeres zenei karrier vár rá, Füredtől egészen New York-ig,, vagy  Tatától Párizsig, vagy Pekingig. Németországból és Hollandiából rendszeresen jártak rajongói Budapestre csak azért, hogy hallják Buffó csodálatos játékát.  Folyékonyan beszélt angolul, németül hollandul, franciául és olaszul. 1967 és 1968-ban többször szerepelt a Magyar Rádió Népi Zenekarában. 1970. április 15-től önálló prímás lett. A 100 Tagú Cigányzenekarba 1993-ban prímásként lépett be, nemsokára, mint főtitkár, művészeti vezető, 2005-től haláláig elnöke 

Iványi Gáborral a 65. születésnapján
Iványi Gáborral a 65. születésnapján

volt a világon egyedülálló zenekarnak. Az elnöki feladat mellett, mint művészeti vezető a zenekar felkészítése és betanítása volt az  elsődleges célja, hiszen a számos siker, a közönség szeretete,  jól tükrözi vissza ezt. a munkásságát, amit itthon és külföldön is sikerre vitt. 2014. április 27-én hunyt el. Beke Farkas Nándor azt írta:  “Nagy veszteség a hiánya a 100 Tagú Cigányzenekarnak,a muzsikus társadalomnak,és mind azon embereknek,akik szerették ezt a műfajt és élvezhették Buffó szívhez szóló és virtuóz kiváló játékát.” 2014. május 5-én a Kozmai utcai Új Köztemetőben helyezték örök nyugalomra, ahol Iványi Gábor úgy emlékezett a művészre, mint akire “kinyílott  a világ, melyben csaknem valamennyi kontinens számtalan országában a magyar cigányzene meghatalmazott, igazi nagykövete lett” Sajnos alig egy évvel halála után követte őt Dida nevű fia is az Örökkévalóhoz. .Díjai: Magyar Köztársaság Bronz Érdemkeresztje, Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje. Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének polgári tagozatával kitüntetett zenész. 2017 óta a VIII. kerületi Muzsikus cigányok parkjában áll az őt ábrázoló dombormű is. Életművét gyermekei és özvegye Járóka Mari ápolják.  Fia Buffo Rigó Dávid a mai napra úgy emlékszik vissza: ” Pontosan ma öt éve, hogy hazajöttem hozzá külföldről, mert valahogy azt éreztem lehet ez az utolsó születésnapja velünk. Mivel már egy ideje beteg volt. 9 napra rá elment.”  

Özvegye ezzel a nótával emlékezik rá: 

Írta: Patak Gábor Gaba

Fotók: 100 Tagú Cigányzenekar és családi archívum