Kurkó József Kristóf: a faragás lélekből jön

A munkaeszközök
              A munkaeszközök
Az oszlop egyik tulipánja
          Az oszlop egyik tulipánja

A színész Erdélyben született. Nagyon hamar elindult a színpad irányába és tanulmányait az érettségi után Magyarországon folytatta. 2001-.től két évig a Dévai-Nagy Kamilla által alapított Krónikás Zenedében tanult, majd párhuzamosan a Gór Nagy Mária által vezetett Színitanodát is elvégezte. 2006 óta dolgozik színészként a Soproni Petőfi Sándor Színházban, Budapesten a Nemzeti Színházban, és a József Attila Színházban. Jelenleg a Turay Ida Színházban és az Újszínházban mennek a dararabok, amiben játszik. A koronavírus miatt azonban szülőföldjén Csíkszentdomokoson tölti napjait. De nem hasztalanul, mert alkot. „Nagybátyám, aki fafaragó, azt mondta nekem tizennégy éves korom körül, hogy próbáljam ki a faragást. Korábban rajzoltam, így nekikezdtem és az első munkám egy papagáj volt. Jól sikerült.” –kezdte élménybeszámolóját a színész, aki fafaragó mester is egyben. “Az elején csak úgy faragtam a mintákat, nem nézve jelentésüket/jelentőségüket, míg egyszer egy barátom azt mondta, úgy 5 évvel ezelőtt, hogy nem mindegy mit faragok egy fára, töltsem meg jelentéssel a faragásomat. Először nem  fogadtam meg a tanácsát , de aztán rájöttem, hogy igaza van, mert ezáltal tudunk értéket adni, s most pedig, próbálom a megfelelő szimbólumokat használni a faragásaimon.” Elkezdte keresni a magyar nép szimbólumvilágának történetét, és mára megmaradva az alap szimbólumoknál, stilizálva/újra gondolva használja őket. Megtölti mindig a saját energiájával, gondolataival. Most, hogy szülőföldjén alkot, készít egy oszlopot, aminek a párja már Budapesten van. Zsámbékon egy parasztház homlokzatára kerül majd elhelyezésre a két oszlop, mely egymásnak a tükörképei. Egyébként a Pest megyei településen, már áll egy három méteres kettős kereszt alkotása. Az alkotó megkeresésemkor szívesen beszélt a legfrissebb munkájáról, amit a közösségi oldalára is feltett. A mű mondanivalójáról is kérdeztem. „Az ég és a föld összekapcsolását jelenti,és a közte lévő kapcsolatot, ami a szeretet. A madártól indul, ami a földet kapcsolja össze a Mindenhatóval.” A tulipán a termékenység ősi szimbólumaként jelenik meg , mellette a nő és a férfi kapcsolata is megjelenik a faragásban. Lelke van minden alkotásnak és bízik abban, hogy a jelentése azokon a helyeken is érezhető, látható lesz, ahová kerülnek. Márton Áron püspök egykori szülőhelyén ilyen csodák készülnek, ebben az időkben, mikor az emberi kapcsolatok beszűkültek a találkozások lehetetlensége miatt. A művésznek köszönhetően azonban nemcsak az emberek találkozhatnak, hanem ég és föld, s mindez a szeretet erejével.

Írta: Patak Gábor Gaba

Fotók: Kurkó József Kristóf archívuma