Apám sírjánál

A Tündérvölgy domboldalán, hol angyalkar énekel,

Magasló  templom torony, mely elkongja az életet,

Harangja ma szomorúan, csendesen énekel,

Elbeszéli a földön eltöltött életet.

 

Csabdi hegyei, völgyei, parányi folyója,

Egy elhunyt szerettünk utolsó drága fotója,

Ez tárul elénk az élet áramló folyója,

S látjuk, hogy sárgul a naptól apánk élettelen fotója.

 

A sírkert erdei útja mellé fektették földi testét,

Mi elengedtük a Teremtőhöz az ő szerető lelkét,

Kanyargó eredei utak, árnyat adó fák mellett látjuk testét,

Nehezen, de békében engedjük el Istenhez az ő lelkét.

 

Kacagó gerlék szárnyán suhan, s felhő takarja el tőlünk,

Mi pedig mindannyian feketében fájdalommal jöttünk.

A halál nagyon-nagyon  kegyetlen,  korán vette el tőlünk.

Örkény, 2019. 04. 22.