Az első település, ahol kigyulladtak Edison izzói az utcákon is – Mátészalka a fények városa

Mátészalka első gyáriparának alapítója Schwartz Mór, aki később testvérével Jakabbal együtt irányította a Szalkai Gyártelep és Mezőgazdasági Részvénytársaságot. A telepen szeszfinomító, szabadraktár, rum-likőr és pálinkaraktár is működött, melyhez külön vágányt is építettek, hogy vagonokkal tudják szállítani a kész termékeket. Schwartz Mór az 1881-es párizsi világkiállításon meglátta a kor egyik legjelentősebb vívmányát Edison Jumbo dinamóját. Edison 1882-ben üzembe állította a világ első villanytelepét New Yorkban.  Schwartz 1882-ben Svédországban már meg is vásárolta azt a dinamót és ezzel a gyártelep belső céljaira villamos áramot fejlesztettek.  Budapesten, a Vigadóban is felgyulladtak a villanykörték ebben az esztendőben. Ezután 1883-ban a Nemzeti Színház és 1884-ben a Keleti pályaudvar is elektromos világítást kapott, majd  Temesváron a közvilágítást oldották meg Edison-féle izzókkal és dinamókkal.

Mátészalkán aztán  a malomból kiindulva faoszlopokon a saját lakásáig a Kossuth utca 16. számig  kivezették a villamos vezetékeket és néhány szénszálas izzót is felszereltek. E házban élt a család, akinek  jóvoltából Mátészalkán gyulladt ki először az utcai közvilágítás, még a fővárost is megelőzve.  Kossuth és a Rákóczi utca sarkán ma is áll az a vasoszlop, mely büszkén hirdeti az 1888-as villamosítás kezdetét. A fővárosban öt évvel később történik meg mindez. 

1887-ben Mór halálát követően Ferenc József császár és király magyar nemességet szalkai előnévvel díjmentesen adományozta Schwartz Jakabnak és minden utódjának. A nemesi rang, a katolikus hitre térés és a jótettek sem mentesítették, hogy  1944 tavaszán az utódokat ne vigyél el Auschwitzba. 

 A magyar posta 1963-ban a faluvillamosítás 75. évfordulója alkalmából még emlékbélyeget is kibocsátott „A faluvillamosítás befejezése, Mátészalka 1888 Aporliget 1963″ felirattal.

Írta: Patak Gábor Gaba 

Fotók:  olomuveg.blog.hu