Mátészalka első gyáriparának alapítója Schwartz Mór, aki később testvérével Jakabbal együtt irányította a Szalkai Gyártelep és Mezőgazdasági Részvénytársaságot. A telepen szeszfinomító, szabadraktár, rum-likőr és pálinkaraktár is működött, melyhez külön vágányt is építettek, hogy vagonokkal tudják szállítani a kész termékeket. Schwartz Mór az 1881-es párizsi világkiállításon meglátta a kor egyik legjelentősebb vívmányát Edison Jumbo dinamóját. Edison 1882-ben üzembe állította a világ első villanytelepét New Yorkban. Schwartz 1882-ben Svédországban már meg is vásárolta azt a dinamót és ezzel a gyártelep belső céljaira villamos áramot fejlesztettek. Budapesten, a Vigadóban is felgyulladtak a villanykörték ebben az esztendőben. Ezután 1883-ban a Nemzeti Színház és 1884-ben a Keleti pályaudvar is elektromos világítást kapott, majd Temesváron a közvilágítást oldották meg Edison-féle izzókkal és dinamókkal.
Mátészalkán aztán a malomból kiindulva faoszlopokon a saját lakásáig a Kossuth utca 16. számig kivezették a villamos vezetékeket és néhány szénszálas izzót is felszereltek. E házban élt a család, akinek jóvoltából Mátészalkán gyulladt ki először az utcai közvilágítás, még a fővárost is megelőzve. Kossuth és a Rákóczi utca sarkán ma is áll az a vasoszlop, mely büszkén hirdeti az 1888-as villamosítás kezdetét. A fővárosban öt évvel később történik meg mindez.
1887-ben Mór halálát követően Ferenc József császár és király magyar nemességet szalkai előnévvel díjmentesen adományozta Schwartz Jakabnak és minden utódjának. A nemesi rang, a katolikus hitre térés és a jótettek sem mentesítették, hogy 1944 tavaszán az utódokat ne vigyél el Auschwitzba. 
A magyar posta 1963-ban a faluvillamosítás 75. évfordulója alkalmából még emlékbélyeget is kibocsátott „A faluvillamosítás befejezése, Mátészalka 1888 – Aporliget 1963″ felirattal.
Írta: Patak Gábor Gaba
Fotók: olomuveg.blog.hu
Legutóbbi hozzászólások