425 éves az oktatás Gulácson

 A Beregi-Tiszahát síkságán fekvő Gulácson az oktatásról legkorábbi adat 1593-ból származik, amikor Bereg megye 43 református egyháza között szerepel a település neve, mint  iskolával rendelkező hely. Valószínűleg korábban is volt már iskola, de írásos forrást eddig nem találtunk.  Első ismert tanítójának neve Beregszászi vagy Becskereki Márton. Ez az adat 1600-ból maradt fenn, s a vezetéknév megállapítása azért nehézkes, mert Lehoczky a művében mind a két változatot használja. A későbbi történetírók csak a Beregszászi nevet ismertetik. Az oktatás az államosításig a helyi református egyház irányítása alatt folyt. Mármint amikor lehetett tanítani, mivel a Carolina resolutio csak a partikuláris  helyeken engedélyezte az oktatást. 1600 és 1800 közötti időkből nem sok kútfő maradt ránk. 1777-ben a Ratio Educationis szabályozta, hogy a falvakban anyanyelvű vagy népnyelvű oktatás folyjon. Az iskolai oktatás célja az állampolgári nevelés, de a vallásoktatást is lehet folytatni. Az elemi iskolák tantervével nem foglalkozott. Ebben az időben egytanítós falusi iskola volt. A vallási alapismereteken túl a betűk ismeretét, olvasást, az írást tanulták, valamint a számtant.  Első ismert iskolája a templom és a közút közötti részen volt. Padló nélküli, alacsony, nádfedeles. Az 1800-as évek elején a földesúr által adományozott deszkából készítettek padokat. Ezt az épületet a felsőbb hatóságok, a rossz állapota miatt bezáratták. 1847-ben már külön iskolája volt a fiúknak és a lányoknak. Az új iskolát 1867-ben vette birtokába a 61 fő tanuló. A lelkészi lakás mellett épült meg tanítói lakással. ( Rákóczi utca 4) Az iskola megépülésében nagy szerepet játszott a ,,Tiszaháti Hölgyek” néven létrejött, főleg gulácsi nemes asszonyokból álló egyesület. Keresztszemes hímzésű textíliákat értékesítettek  az iskola építésének javára, valamint Tisza parti ünnepséget is tartottak  1900-tól mát két tanítóra és két tanteremre  van szükség, míg 1923-ban már három, 1938-ban négy tanító és négy tanterem szükséges  az oktatáshoz. 1920 után Leventeképző alakult, melynek Domokos Ferenc lett a leventeparancsnoka.  Saját zászlajuk volt, melynek nyelére valamennyi levente neve fel volt írva.  1926. VII. törvénycikk alapján elindul az országban az iskola építési hullám. Klebelsberg  Kunó kultuszminiszter tervei alapján. Ekkor épült meg 720 millió koronából a három  tantermes iskola Gulácson. A Nyírvidék c. lapban találtam meg, hogy Vass Pál gondnok és Kovács Károly református lelkész hirdetést adtak fel, hogy az iskola építésére nyilvános pályázatot írtak ki. 1926. szeptember 16-án nyitották ki a pályázatokat.

A Dessewffy kúriát a politechnikai foglalkozások céljaira már az 1960-as években is használták. A konyha 1973-ban kezdte meg működését ezen a helyen. Az iskola épülete szűknek bizonyult. A tanulók délelőtt és délután jártak iskolába, így a Dessewffy- kúriát átalakították az oktatás céljaira, amit a 1970-es évek végétől az alsós tanulók és a napközis csoport használt. A diákok örömére. 1996-ban új iskola építése kezdődött, amit a következő év szeptemberében adtak át. 2001-ben tornaterem és két tanterem épült a meglévő iskola bővítése képen. 2007-ban a tanulók létszáma 118 fő, míg 1995-ben 120 fő volt.  2008 óta a Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakképző Iskola, alapfokú Művészeti Iskola Tagintézménye.