Elhunyt Székhelyi József

Székhelyi József 71 éves korában elhunyt. A színész, rendező 1946. november 24-én Budapesten született. 1971-ben szerzett diplomát a Színművészeti Főiskolán, majd Kecskemétre került. 1979-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, majd a Madách Színház, később az Arizona Színház tagja volt. Ezután Sopronba ment. 2003-tól öt éven át a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója volt. 

Három felesége volt és öt gyermeke. A legkisebb 2011-ben született.  Kézdy Györggyel együtt megalapították az Magyarországi Élet Menetét.  Több mint 160 filmben szerepelt művész, aki Jászai Mari díjat kapott, a Magyar Köztársasági Érdemrend kis keresztjét, majd a tiszti keresztjét is megkapta. 2018-ban vette át a Radnóti Miklós Antirasszista díjat. Ekkor már beteg volt, hiszen 2017 novemberében daganatos elváltozást találtak a szervezetében. Kemoterápiára járt, majd júliusban egy gerincműtéten esett át. Folyamatosan küzdött a betegségével, de a betegség győzelmet aratott felette. 2018. augusztus 22-én elhunyt.

A Facebookon így emlékeznek rá:

Élet Menete Alapítvány:

“Kedves Élet Menete Közösség!
Sajnos ma elment alapítványunk másik alapítója is! Székhelyi József és Kézdy György mostantól ott fent folytatja a küldetést, és onnan vigyáznak ránk továbbra is, vezetik kezünket és tetteinket!
Legyen emlékük áldott!”

Földvári Gergely Grego: 

” kezdve szerencsés lehettem a közelében, számtalan felejthetetlen és inspiráló, közös élményt adott, hatalmas szívű, nagy színművész, egy igazán jó ember távozott. Nyugodj békében. Mesélek rólad még sokat.”

Gordon Gábor:

“Nincsenek szavak! Nem tudok és nem is akarok most mást írni! Jóska! Jóska! Jóska!”

Marci, a fia: 

Drága Publikum! Székhelyi József, mindenki Papája, Apuja, Jocója és Józsija ma fegyelemmel, végtelen türelemmel és erővel folytatott küzdelmét követően békésen, nyugalomban letette a fegyvert, mert piszkosul gyűlölt minden háborút. Temetéséről később intézkedünk. “

Rátonyi Hajni:

“Drága Jocókám nagyon fáj, hogy elmentél ??? nyugodj békében. Köszönöm, hogy egyik legkedvesebb szerepemben rendeztél és partnerként is mindig csodálatos volt veled játszani ?” 

Csonka András:

“Az élet gyönyörű.
Az élet szemét, rohadt és kegyetlen.
Elvette tőlünk Székhelyi Jocót. Soha nem láttam még senkit, aki ennyire fittyet hányt a ráknak! Úgy tett, úgy élt, mintha ez egy kellemetlen közjáték lenne. Hiszen neki még dolga van. Nem gyöngülhet el, a kislányát iskolába kell vinni reggelente. Soha nem láttam még, hogy valaki ennyire a munkába meneküljön a fájdalmai, a gyötrődései elől. A színpad szó szerint életben tartotta Őt, amíg lehetett. A világnak fogalma sincs, kit veszít most el. Nem csak egy óriási színészt, hanem egy varázslatosan bölcs, végtelenül szeretetteljes, jó embert is.
Legutóbb néhány hete, a Madách színházban láttam, a Szerelmes Shakespeare-ben. Gyenge volt, ez a kis szerep is láthatóan fárasztotta. Amikor lehetett, ült vagy támaszkodott. Előadás után vártam rá a művészbejárónál. Amikor kijött, szokásától eltérően, kurtán köszönt, nem is állt meg pár szóra sem annak az úrnak sem, aki próbált beszédbe elegyedni vele és érezhetően sietett a kocsija felé. A tekintetét üvegesnek éreztem, mint aki nincs is ott. Másnap délelőtt megcsörrent a telefonom. Ő hívott. Elnézést kért az esti sietségért, de, ahogy mondta, annyira rosszul volt, hogy azt sem tudta hogy ér majd haza. Csak meg akart nyugtatni, és elmondani, mennyire örült, hogy ott voltam.
Nos ilyen ember volt. És igen, csak a jók mennek el! Nekik szenvedni, kínlódni kell! Az a gondolkodásmód, világnézet amit Jóska képviselt, példaként kell hogy szolgáljon mindenkinek ebben az egyre jobban erjedő, széteső világunkban. Hálás vagyok a sorsnak és a Veres 1 színháznak, hogy legalább egy darabban, a New Yorki páparablásban partnere lehettem. Ez a színház adta talán a legnagyobb lélektöltetet neki azzal, hogy műsoron tartotta a Jó estét mr Green! című színművet, ahol Pál Tamás oldalán Ő játszotta az öreg, morózus de mély érzésű zsidó férfit. Szegényebb lenne ez a világ sokkal, ha Ő ezt nem játszhatja el.
Jóska, sírok. Tehetetlen dühöt érzek.
Egyszerűen nem ezt érdemelted!
Arra pedig, hogy a halál szélén táncolva még Te adtál erőt, még Te vigasztaltál bennünket, ravasz kis félmosollyal a rák felé köpve, nincsenek is szavak egyáltalán.
Szeretlek és köszönöm az életedet!
????????????❤️❤️❤️❤️❤️❤️ ” 

Írta: Patak Gábor Gaba

Fotó: Élet Menete Alapítvány