Botlatóköveket helyeztek el Nyírbátorban

A botlatókövek ötletét Gunter Demnig német szobrász találta ki. A 10×10 centiméteres réz táblákra írják rá az elhunyt nevét születési adatait és halálozásának körülményeit. 1995-ben helyezték el az elsőket Kölnben. Magyarországon 2007-ben a Ráday utcában rakták le az elsőt.  Az emlékezés kövei mára már elérik a több mint 57000 darabot Európa különböző államaiban.  A művész helyezi el őket azokon a helyszíneken, ahol az elhurcoltak utolsó lakcíme volt. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében Nyíregyházán, Mátészalkán, Kisvárdán és Újfehértón voltak eddig ilyen köztéri alkotások. Tegnap óta már Nyírbátorban is megtalálhatók. Az ünnepi beszédet Máté Antal a város polgármester mondta. Közreműködtek: Fekete László a budapesti Dohány utca főkántora, Gervai Lajos rabbinövendék Debrecenből. 

A 11.00-kor  Báthori utca 12. szám alatt tartott megemlékezésnél Kálmán Zsuzsa és családja emlékezett vissza az elődökre. Botlatókövet helyeztek el Katz Hermann (1890-1944), Katz Hermanné (1900-1944), Katz Imre (1928-1945), Katz Éva (1936-1944), Katz József (1924-1945) emlékére. 

11.30-kor a Szabadság téren az Első világháborús emlékműnél a megemlékező beszédet Fohn György mondta. 
Grünstein Rózsi (1910-1944), Grünstein Veruka (1937-1944), Grünstein Palika (1936-1944), Grünstein Jenő (1866-1944), Grünstein Jenőné (1876-1944), Fohn Adolf (1886-1944) emlékére helyezték el a botlatóköveket.  Az esemény nagyon megható volt, hiszen az áldozatok között több tíz év alatti gyermek is volt. Gunter Demnig az alkotó volt az, aki teljes egészében végigcsinálta a munkafolyamatokat (fúrás, betonozás, munkaterület megtisztítása), mivel úgy véli ez is a művészetének része. A megemlékezés résztvevői az emlékezés köveit is elhelyezték, miután a kaddis (ima) is elhangzott.  

Írta: Patak Gábor Gaba

Fotók: Máté Antal facebook oldala