Apukám emlékére

Itt hagytál….nem szóltál, csak csendben elmentél!

Szívemből, lelkemből egy darabot magaddal vittél!

Csupa jóra emlékezem, emléked soha el nem feledem!

Nagy űrt hagytál magad mögött

hiányod nagy szomorúsággal tölt!

Csak a jóra neveltél,

bár néha engedetlen voltam kamaszként…

Törődéssel, szeretettel mindig óvtál,

terveimhez erőt adtál!

A földi élet rövid volt ahhoz, hogy visszaadjam mindazt,

mit Tőled kaptam!

Többé nem mondod, hogy “-már mész is? mikor jössz?”

hisz Lelked az angyalokhoz költözött!

Hiszem, hogy együtt vagy a Szüleiddel, drága kicsi Tibikénkkel,

S onnan vigyáztok Rám óvó tekintettel!

Tudom, ha szükségem van Rád, csak szólnom kell hozzád,

s Te megmutatod a helyes irányt!

Még annyi mindent mondhatnék…de már nem tehetem,

Szavaimat már csak emlékeimbe temethetem!

Esténként az égen, fényes csillag ragyog nékem,

egy új csillag, mely mindig fényesen fog ragyogni

melynek fénye sohasem fog elkopni!

Mindig büszke voltál Rám!

De Én még büszkébb, hogy Te voltál az Én ÉDESAPÁM!

Hiszem, hogy találkozunk még

s többé semmi nem választhat szét!

írta: Czenki Andrea

2015. 10. 04.